Gyakran felmerül a kérdés, hogy mire is jó a szakmai felelősségbiztosítás egy mérnök esetében, mikor is fizeet kártérítést a biztosító.

Szeretnénk néhány anonimizált kárpéldával segíteni, a mérnökszakmai felelősségbiztosítás megértését:

  1. Statikai számítási hiba

    Egy ügyfelünk statikai számításban hibát vétett. A kárbejelentésben a hiba okaként akár azt is írhattuk volna, hogy “lemeradt egy kettes”. A rosszul meghatározott födémgerendák nem tudták a megfelelő merevséget biztosítani, így szerkezet megerősítésre, jelentős betonréteg feltörésre és javításra volt szükség. A kereskedelmi üzemet pedig csak jelentős csúszással tudták átadni a beruházónak.

    Tekintettel arra, hogy a kár összege meghaladta a biztosítási kötvény maximális limitösszegét a felek megállapodása alapján a biztosító a kötvénylimit szerint kártalanította a megbízót.

  2. Felelős Műszaki Vezetői felelősség
    A kivitelező a terasz szerkezetben rosszul helyezte el a vasalatokat. A hibát sem a FMV. sem a műszaki ellenőr nem jelezte. A Terasz az épületszerkezettől a hibás munkavégzés következtében elkezdett elválni, a szerkezet lehajlott.  A terasz utólagos megtámasztását mind a megbízó mind az építési hatóság elfogadta így a kár összege a többletmunkák költségére korlátozódott. A kárt a biztosító megtérítette
  3. Épületek, építmények szabályozásnak nem megfelelő elhelyezése
    Több olyan káreseményünk is volt, ahol az egyszerűsített bejelentéses eljárásos kivitelezés végén a hatóság a fő, vagy melléképület az építésügyi szabályzattól eltérő elhelyezését állapította meg. Egyes esetekben a tervezési hiba súlyától is függően az ügyet sikerült a hatósággal egyesség formájában rendezni, de több olyan esetet is láttunk, ahol visszabontást rendeltek el.

    Ezekben az esetekben különösen fontos a tisztán pénzügyi károk fedezete, hiszen a bírság, vagy egyéb pénzügyi veszteség csak z alapján kerülhet térítésre.

  4. Hibás geodéziai szakvélemény miatt alapozási mód váltás .
  5. Kerttervezési hiba miatti bírság és többletköltség