- Magyarországon is felmerült a co-payment (önrészfizetéses) egészségügyi finanszírozás bevezetése, amelyben az állam és a beteg közösen finanszírozza a magánellátást.
- A jelenlegi állami finanszírozás sok esetben csak a kezelések tényleges költségének 20–25%-át fedezi, ezért a magánszolgáltatók önmagukban nem érdekeltek az állami szerződésekben.
- A co-payment csökkentheti ugyan a betegek költségeit, de a saját hozzájárulás még így is több százezer vagy akár milliós nagyságrendű lehet.
- A hosszú várólisták miatt várhatóan tovább nő a magánegészségügy szerepe, ami felértékelheti a vállalati egészségbiztosításokat és egészségpénztári megoldásokat.
Az európai egészségügyi rendszerek jelentős részében már régóta működik az úgynevezett co-payment, vagyis önrészfizetésen alapuló finanszírozási modell. Ennek lényege, hogy az állam a kezelés költségének egy részét átvállalja, míg a fennmaradó összeget a beteg fizeti meg.
A G7 cikke szerint Magyarországon is felmerült egy hasonló rendszer bevezetésének lehetősége. Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint a cél az, hogy a magánszolgáltatók nagyobb szerepet vállalhassanak az állami betegellátásban, különösen azokon a területeken, ahol hosszú várólisták alakultak ki.
Miért merült fel a co-payment?
Az állami egészségügyi finanszírozás hosszú ideje nem követte az egészségügyi szolgáltatások költségnövekedését. Emiatt több magánszolgáltató úgy látja, hogy a jelenlegi NEAK-finanszírozás nem fedezi a kezelések valós költségeit.
A Swiss Clinic ügyvezetője szerint például egy 2 millió forintos csípőprotézis-műtétnél az állami finanszírozás mindössze körülbelül 500 ezer forintot térítene, vagyis a teljes költség nagyjából egynegyedét.
Mit jelentene ez a betegek számára?
A co-payment modellben a beteg már nem a teljes kezelési díjat fizetné meg, hanem csak az állami támogatással csökkentett részt.
Például:
✓ Egy 2 millió forintos csípőprotézis-műtét esetén a beteg várható önrésze körülbelül 1,5 millió forint lehet.
✓ Egy 1 millió forintos laparoszkópos epekőműtét esetén – hasonló finanszírozási arány mellett – a betegnek mintegy 750 ezer forintot kellene fizetnie.
Bár ez jelentős kedvezmény a teljes piaci árhoz képest, a legtöbb magyar háztartás számára továbbra is komoly anyagi terhet jelentene.
A hosszú várólisták tovább növelhetik az igényt
Számos olyan beavatkozás van, amelyre az állami rendszerben hónapokat kell várni. A magánegészségügy gyorsabb ellátást biztosít, azonban ennek ára sok esetben meghaladja egy átlagos család éves megtakarítását.
Ezért egy esetleges co-payment rendszer ugyan javíthatná a hozzáférést, de önmagában nem oldaná meg a finanszírozási problémákat.
Mi lehet a megoldás?
Egyre nagyobb szerepet kaphatnak a vállalati egészségbiztosítások, amelyek több magánellátást teljes egészében vagy jelentős részben finanszíroznak. A munkáltatók számára ez nemcsak fontos béren kívüli juttatás lehet, hanem hozzájárulhat a gyorsabb gyógyuláshoz, a rövidebb betegállományhoz és a munkavállalók elégedettségéhez is.
A jövőben várhatóan egyre inkább három pillérre épülhet az egészségügyi finanszírozás:
✓ állami finanszírozás (NEAK)
✓ beteg által fizetett önrész (co-payment)
✓ vállalati vagy egyéni egészségbiztosítás
Ez a modell Európa számos országában már bevált gyakorlat, és Magyarországon is egyre gyakrabban merül fel lehetséges irányként az egészségügyi rendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében.