Miért van szükség szakmai felelősségbiztosításra ?

• Mert a megbízó előírja
• Mert növekszik az adminisztrációs teher
• Mert állandóan változnak a szabályok
• Mert növekszik a bírságok nagysága és gyakorisága
• Mert nem szeretné vállalkozása biztonságos működését kockáztatni
• Mert nagy a felelősség
• Mert a könyvelt volumen óriási
• Mert nagy az időszakos leterheltség
• Mert az ügyfelek minden dokumentumot az utolsó pillanatban adnak át
• Mert bárki hibázhat
• Mert az ügyfél is biztonságban érezheti magát

Mire vonatkozik a szakmai felelősségbiztosítás?

A szakmai felelősségbiztosítás a nem megfelelő minőségű szolgáltatással okozott, az ügyfél által  elszenvedett, jellemzően tisztán pénzügyi veszteségekre nyújt fedezetet. (könyvelő a szakmai tevékenységével ritkán okoz ugyanis személyi sérüléses, vagy dologi kárt). A legújjabb feltételek azonban már ezt a kockázatot is tartalmazzák.

Mi számít szakmai hibának?

A terület szakértőjeként a szakma szabályai szerint elvárható gondossággal kell a tevékenységüket végezni. Amennyiben tevékenység folytatása során tévedésből, mulasztásból, a szakma szabályait megszegik, szakmai felelősségről beszélhetünk. Könyvelők szakmai felelősségbiztosítása esetében jellemzően tehát téves adómegállapítás, késedelmes benyújtás, hibás vagy hiányos bejelentés beküldése nevezhető szakmai hibának.

Mit térít a biztosító könyvelők által elkövetett szakmai hiba esetén?

Megtéríti a biztosító, magát a NAV bírságot (ha azt nem előzte meg felszólítás), a késedelmi pótlékot, és az ügyfél által igazolt esetleges többletköltségeket, károkat. Nem térül ugyanakkor maga a megállapított adóhiány, hiszen az adó nem a hibás könyvelés következtében keletkezett, és nem térülnek a könyvelő saját költségei, azaz a javító bevallások elkészítésének ráfordításai. Némely társaságnál ugyanakkor a könyvelő mulasztása miatt keletkezett adótöbblet szintén térül. 

Biztosítónként eltérő a szabályozás, az esetleges jogi védekezés költségeivel kapcsolatosan. Jogvita esetén egyes esetekben a jogi védekezés költségei a fedezet részét képezik.

A kártérítést a biztosító az önrészesedés mértékével csökkenti.

Szakmai felelősségbiztosítás megkötésének számos oka és indoka lehet

Az ügyfelek jogérvényesítési képessége és akarata is egyre növekszik, ami jól tükröződik a szakmai műhibaperek számában is. Egyre több ügyfél várja el, hogy alvállalkozója egy esetleges hibás teljesítés esetén teljes mértékben kártalanítsa, és erre garanciát is nyújtson.

Sok esetben a megbízók szerződésben kikötik ki a felelősségbiztosítási védelem meglétét. A szakmai felelősségbiztosítás egyrészt védi a tevékenységet végző természetes, vagy jogi személyt, másrészt annak megléte erősítheti az ügyfélbizalmat is. A biztosítás limiten belül jellemzően térülnek a jogi eljárásokkal kapcsolatos költségeket is, így egy esetleges vitás ügyben is kiemelten fontos lehet a megfelelő szakmai felelősségbiztosítás megléte.

A könyvelők felelőssége a tevékenység ellátása során óriási. Nem csak a számlák, bizonylatok, anyagok átvétele, rögzítése, könyvelése, az ügyfelek folyamatos tájékoztatása a feladat, hanem a bevallások, adatszolgáltatások elektronikus úton történő hibátlan és időben történő teljesítése is.

A szakmai felelősségbiztosítás a könyvelők esetében még nem kötelező jellegű, mint ahogyan az előírt például a könyvvizsgálók, vagy az ügyvédek esetében, de a növekvő felelősségvállalási érték miatt megfontolandó a megkötésén elgondolkodni.

Mitől függ a könyvelői felelősségbiztosítás díja?

A biztosítás díja alapvetően az éves, tevékenységből származó árbevétel alapján kerül meg határozásra.
A biztosítási díjat befolyásolja a választott káreseményenkénti  és éves kártérítési limit összege, valamint a vállalt minimális önrészesedés nagysága is. A választott kiegészítő kockázatok (visszamenőleges fedezet, vagy kiterjesztett fedezet) tovább módosíthatják a biztosítás díját.

Kiegészítő fedezetek szakmai felelősségbiztosításhoz: 

Mivel a felelősségre vonásra az elévülési ideig, tehát 5 évig van lehetőség, hasznosnak bizonyulhat a biztosítás esetében az utófedezet igénylése. Az utófedezet biztosítónként eltérő módon szabályozott, van ahol a teljes időszak alatt szükséges a pótdíj fizetés, de van olyan biztosítótársaság is, ahol csak a felelősségbiztosítási szerződés megszüntetésekor kell pótdíjat fizetni. Utófedezet hiányában a biztosító a szakmai felelősségbiztosítási  szerződés megszűnését követően 30 napig nyújt fedezetet a szerződés hatálya alatt bekövetkezett esetleges károkra. Ezt követően nincsen lehetőség a biztosított időszakban elkövetett hibákból eredő kárbejelentésre.

Visszamenőleges fedezettel a múltban elkövetett, de a biztosítási szerződés megkötésének időpontjában még nem ismert szakmai hibákra terjeszthetjük ki a biztosítási védelmet.

Biztosítóváltás:

A könyvelői felelősségbiztosítási biztosítóváltás esetében nem csak a folyamatos szerződésről kell gondoskodnunk. A biztosítási alapfedezet csak a biztosítás folyamatos fennállása alatt bekövetkezett és tudomásra is jutott károkra nyújt fedezetet.

Annak érdekében, hogy az átmeneti időszak is fedezetben legyen, azaz a korábbi szerződésünk ideje alatt bekövetkezett káraink az új biztosítás fennállása alatt is térülhessen, két lehetőségünk van:

• Kiterjesztett kárbejelentési időszak záradék megkötése a korábbi biztosítónál, melynek alapján a biztosító vállalja, hogy a szerződés megszűnésének évét követő 1-5 éven belül tudomásra jutó káresemények esetében is térít.
• Retroaktív fedezet igénylése az új biztosítónál, melynek keretében a biztosító vállalja, hogy az olyan múltban elkövetett szakmai hibákra is kiterjeszti a fedezetet, melyekről a könyvelőnek még nincsen tudomása.

Korábbi könyvelői felelősségbiztosítási szerződés felmondása:

• A korábbi felelősségbiztosítási szerződést legalább 30 nappal az évfordulót megelőzően szükséges felmondani.
• Amennyiben azonban a biztosító a szerződés módosításáról, például díjemelésről értesít minket, a díjemelési értesítő kézhezvételét követő 15 napon belül, méltányosságból kérhetik a szerződés törlését, hiszen megfelelő döntési időszakot a biztosító is köteles biztosítani.

Új szerződés megkötése:

Szakmai felelősségbiztosítási szerződést leghamarabb, a tevékenység megkezdésétől lehet kötni. A fedezet legkorábban a szerződés aláírását követő napon léphet életbe. A felelősségbiztosítási szerződés rendszerint halasztott díjfizetéssel jön létre, azaz a biztosítási díj 30 napon belül, számla megküldése ellenében válik esedékessé.

Fedezet igazolása: A biztosítási fedezetet ügyfeleink részére igazolhatjuk a kötvénnyel, valamint díjbefizetés igazolásával. Amennyiben a szerződés megkötését követően szükségük van rá, biztosítói fedezetigazolás kiállítását tudjuk kezdeményezni.  Egyéb esetekben a kötvény megérkezéséig az ajánlati dokumentumok szolgálnak a biztosítási fedezet igazolására.