A jó hír az, hogy léteznek olyan megoldások, amelyek nemcsak egy bekövetkezett kár után segítenek, hanem a támadások megelőzésében és a szervezet kibervédelmének megerősítésében is. Nincs szükség egy másik, cyberesemény figyelő, megelőző szolgáltatás finanszírozására.
A kapott eszköz ráadásul nem informatikusoknak készült: céljuk, hogy a vezetők és a munkatársak számára is könnyen kezelhető legyen.
Nézzük, hogyan tudnak valódi segítséget nyújtani:
Hol vannak „nyitott ajtók” a rendszerben?
Sok szervezet számára meglepő lehet, hogy a támadók gyakran nem bonyolult módszerekkel jutnak be egy rendszerbe. Sokkal inkább kihasználják a véletlenül nyitva maradt digitális ajtókat és ablakokat.
A modern biztonsági eszközök képesek rendszeresen átvizsgálni a vállalati hálózatot, és megkeresni azokat a pontokat, ahol egy támadó beléphetne. Ilyen lehet például:
· egy régi, frissítésre váró szoftver,
· egy nyitva hagyott távoli hozzáférés,
· vagy egy nem megfelelően védett rendszer.
Ha a rendszer valódi kockázatot talál, azonnali jelzést küld, és azt is megmutatja, milyen lépéssel lehet a problémát gyorsan megszüntetni.
A leggyakoribb támadási pont: az emberi hiba
A kibertámadások jelentős része nem technikai hibával, hanem egy megtévesztő e-maillel kezdődik. Az adathalász üzenetek sokszor megtévesztően hasonlítanak egy banki értesítésre, egy csomagküldő üzenetére vagy akár egy belső vállalati levélre. A tudatosítás egyik leghatékonyabb módja a szimuláció. Ilyenkor a szervezet munkatársai időnként teszt jellegű, valósághű e-maileket kapnak. Ha valaki rákattint a linkre vagy megadja az adatait, azonnal visszajelzést kap arról, hogy mire kellett volna figyelnie. Ez nem hibakeresés, hanem tanulási lehetőség. A cél az, hogy a munkatársak biztonságos környezetben tanulják meg felismerni a gyanús üzeneteket, mielőtt egy valódi támadás történne.
Amikor a problémák a „láthatatlan interneten” jelennek meg
A kibertámadások mögött gyakran szervezett csoportok állnak, amelyek ellopott jelszavakkal és adatokkal kereskednek az internet egy kevésbé ismert részén, az úgynevezett dark weben.
Speciális megfigyelő rendszerek képesek ezeket a felületeket figyelni, és jelezni, ha egy vállalathoz köthető adat – például egy felhasználónév vagy jelszó – felbukkan ezeken a piactereken.
Ez különösen értékes korai figyelmeztetés lehet. Ha időben érkezik a jelzés, egy jelszócsere vagy egy gyors biztonsági ellenőrzés akár egy komoly incidens kialakulását is megelőzheti.
A kiberbiztonság ma már szünet nélküli folyamat
A digitális kockázatok teljes megszüntetése nem reális cél. Ami viszont elérhető, az a felkészültség és a gyors reagálás képessége.
Azok a szervezetek vannak előnyben, amelyek:
· rendszeresen ellenőrzik a rendszereiket,
· fejlesztik a munkatársak biztonsági tudatosságát,
· és időben értesülnek a lehetséges fenyegetésekről.
A modern kiberbiztonsági megoldások éppen ebben segítenek: láthatóvá teszik a láthatatlan kockázatokat, és lehetőséget adnak arra, hogy a problémákat még azelőtt kezeljük, mielőtt valódi kárrá válnának.
Végső soron a kiberbiztonság nem pusztán technológiai kérdés. Sokkal inkább vezetői döntés arról, hogy mennyire szeretnénk felkészülten működni egy digitális világban.