A legfőbb ügyész 2024-es beszámolója szerint az információs rendszerek elleni bűncselekmények száma két év alatt 14-ről 777-re emelkedett. A hivatalos adatok valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelentik, ezért a tudatos felkészülés, a megfelelő informatikai védelem és a kiberbiztosítás egyre fontosabb szerepet kap a vállalkozások kockázatkezelésében.
A kiberbűncselekmények száma soha nem látott ütemben növekszik
A legfőbb ügyész 2024-es beszámolója szerint drámai ütemben nőtt a kiberbűncselekmények száma Magyarországon.
Az „információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása” nevű bűncselekmény (Btk. 424. §) esetszáma 2022-ben mindössze 14 volt, 2023-ban viszont már 481-re emelkedett, majd 2024-ben további 61,5%-kal, 777-re nőtt.
Ez a növekedés nem csupán statisztikai adat, hanem jól tükrözi a digitális térben zajló támadások robbanásszerű terjedését.
A hatóságok szerint a kiberbűnözés mára iparszerűvé vált: a támadók szervezetten, professzionális eszközökkel, gyakran nemzetközi hálózatokban működnek.
Mi áll a növekedés hátterében?
Az ügyészségi beszámoló szerint a kiberbűnözés mára iparszerűvé vált.
A támadók szervezetten, professzionális eszközökkel és gyakran nemzetközi hálózatokban működnek.
A jelentés szerint ezek a bűncselekmények leggyakrabban az alábbi módszerekhez kapcsolódnak:
- adathalász (phishing) támadások,
- jelszólopási kísérletek,
- kártékony szoftverek telepítése.
A mesterséges intelligencia a kibertámadásokban is megjelent
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az elkövetők egyre gyakrabban alkalmaznak mesterséges intelligenciát a megtévesztéshez.
Ennek tipikus formái lehetnek:
- hamis ügyfélszolgálati telefonhívások,
- valósnak tűnő e-mailek,
- hitelesnek látszó weboldalak.
Ezek célja minden esetben ugyanaz: rávenni a felhasználókat arra, hogy önként adják meg érzékeny adataikat vagy hozzáféréseiket.
A valós esetszám ennél jóval magasabb lehet
Fontos azonban látni, hogy a fenti statisztika csak a bejelentett és eljárás alá vont eseteket tartalmazza – vagyis a valóságban a kiberbűncselekmények száma ennél jóval magasabb lehet.
Sok vállalat és magánszemély nem tesz feljelentést, mert nem akarja kockáztatni a reputációját, vagy egyszerűen nem is tudja, hogy bűncselekmény áldozata lett.
A szakértői becslések szerint egyes kategóriákban akár a támadások 70–80%-a is rejtve maradhat.
A statisztikák tehát inkább trendet jeleznek, mintsem teljes képet adnak.
Mit üzennek ezek a számok?
Az irány egyértelmű: a digitális biztonság ma már nem technikai részletkérdés, hanem stratégiai üzleti és társadalmi ügy.
A védekezés kulcsa:
- a tudatosság,
- a többfaktoros biztonsági rendszerek,
- az incidenskezelésre való felkészültség,
- valamint a kiberbiztosítás, mint a modern kockázatkezelés része.
Kérjen ajánlatot
Védje meg most cégét, kérjen ajánlatot itt:
Szerző: Pászka Zsuzsa
